Lehet fokozni a kedélyeket, de ehhez már este a színház harmadik sora kellett. - Meg egy pohár száraz pezsgő előtte húzóra. - Bár nem vagyok kifejezett musical fan, a következő pár órában a rejtett ülvetáncolást gyakoroltam. Van ez a klisé, hogy a nők valamiért mindig a rosszfiúkhoz húznak. Ez velem is pont így volt, amikor a villogó zöldszemű Dzsáfár színpadra lépett... Még a szakálla sem tudott megingatni. Egyébként olyan darab, amiről mosolyogva jön ki az ember és megkíván a hazaúton egy kis szárított datolyát.
Mondhatjuk, hogy jól indul a nap, ha közös barátnős brunch az első állomása. Na persze nem valami túlárazott, budai vagy belpesti reggelizőben történt, ahol szívesen rákeresnél egy-egy ételre, hogy vajon mit is jelenthet valójában. Nem. Ez az a kenőmájassal megspékelt, friss kiflis verzió volt, menstruáció-űző melegvizes palackkal az asztal alatt. Kint persze szakadt az eső, ezért bent lobogtak a gyertyák körülöttünk, de nem csak a romantika kedvéért, hanem mert elment az áram...