Hát elérkeztünk ide. Nem hittem volna, hogy végig tudom dokumentálni a hónapot, de sikerült, és ez már önmagában egy ajándék tőlem, magamnak. Túl sok tervből nem lesz végül semmi sem.
Nosztalgikus fényképnézegetés és látványos, pezsgős önsajnálat helyett az influenza gyanúja vette át az irányítást. Az egész napot szinte a füles fotelben töltöttem, dolgoztam, még tanultam is. Egy teljesen átlagos és nyugalmas nap lett az utolsó a második X-ből. És mégsem. Ma esett a hó, amit Havasiként nem tudok nem magamra venni. Minden háztetőt beborított és hirtelen a küszöbünkre hozta a karácsonyt. Tulajdonképpen ez a november volt az én kis adventem, hétvégén pedig elkezdődik mindenki másé is. A jó dolgokat jó várni. De annál jobb megtalálni minden napban azt, amiért megérte végigcsinálni, és nekem nagyon jó motiváció volt ez a naplózás ehhez.
Köszi, ha velem tartottál! És köszi mindent húszas napok, jók voltatok hozzám!
